Gyerek edzés(17⁰⁰-18⁰⁰):

A seiza után a táborról bezsélgettünk. Valószínű,hogy nem Novára megyünk,hanem maradunk itthon. Ez után rendesen dolgoztunk. A bemelegítés a 10/9/8 kyu-s anyag volt. Aztán elkezdtük az 5.kyu-ra való felkészülést.Igaz,sokaknak nem ez volt a vizsga anyaga,de meglepően mindenki elég keményen,és erőteljesen csinálta,a sensei meg is dicsért mindenkit érte. Aztán katáztunk. Először a Heian Nidan-t,aztán a Heian Sandan-t jártuk el. Ugye úgy lenne logikus,hogyha a Heian Yondan-t járnán ezek után,de a Heian Shodan-t jártuk el. Még egy kis játék is bele fért,jó volt,elég ritkán játszunk,jó néha újra gyereknek lenni:D

Felnőtt edzés( 18⁰⁰-19³⁰):

Fáradtan és kimerülten,az erő határaimat súrolva,bementem felnőtt edzésre is,mint ahogy minden pénteken. Annyira fáradt voltam,hogy tulajdonképpen fel se fogta az agyam,hogy mit kellett csinálni. Az első,ha jól emlékszek,a "Négy irányú ütés" volt. Előre oi zuki,mawate,oizuki,fordulás az üres oldaladra(mármint oda,ahol nem  a kezed volt) oi zuki,mawate,oi zuki. Aztán lábtechnikák,és ezt párosával is csináltuk. Volt mai geri,mawashi geri,ura mawashi geri,yoko geri kekomi. A párom jó párszor hasba,illetve gomor szájon rúgott. Meg mellen is,ami nekem azért fájt nagyon,mert hát ugye nőnek lenni itt hátrány. Érdekesség képpen(no meg,hogy feldobjam egy kicsit a hangulatot)  kissebb gyerekek közül is járnak néha felnőtt edzésre. Ugye a picik esnek-kelnek egyfolytába( akkor is,hogyha nem kéne),és a sensei,minden eggyes esés elött,vagy közben fel üvöltött,hogy: "Jaaaaaaaaaj!"...eléggé vicces volt :'D Mellesleg alig vártam,hogy vége legyen,mert már majdnem kiköptem a tüdőmet.

Mit szólsz hozzá?

Először is,üdvözlök mindenkit.Nagyon örülök,hogy végre el tudom kezdeni ezt a blog írást.Remélem át tudom adni a tudásomat(ami nekem is folyamatosan bővül),és nagyon szeretném,hogyha fel tudnám kelteni az emberek érdeklődését is.Remélem az oldalt látható frissítési útmutatót be tudom tartani,de kérem vegyétek figyelembe,hogy tanuló vagyok,és gondolnom kell a jövőmre is. Előre is köszönöm a megértéseteket.

És most bele is vágnék a közepébe.

Ahogy beírom Google-ba,hogy karate,ki is ad egy linket,még pedig egy sulineteset. Szeretnék erről picit írni,mert találtam benne érdekes dolgokat.

"Egyrészt a rendszeres gyakorlással elért önuralom, és önbizalom lehetővé teszi, hogy a karatés elkerülje az összecsapást, de ha megtámadják, akkor a begyakorolt technikákkal képes megvédeni önmagát"

Nos...egy karatésnek nem az önbizalom legfontosabb. Sőt,az egonak a karatéhoz semmi köze. Aki nagyképű,az ki esik. Nem az a legfőbb cél,hogy az önbizalmadat fejleszd. Aki karatézik,az belül érzi az érték rendet,és az ego,biztos,hogy valahol hátul van.(Vagy legalább is ott kell hogy legyen,ez lenne a jó,mert nálam például nem nagyon van jelen)

"Majd' mindennapos gyakorlás, de legalább heti háromszor másfél-két óra mellett öt év kell hozzá."

Az semmi. Aki igazán karatézik,öt év alatt nem tanul meg semmit,jó formán. Én már nyolc éve üzöm a sportot,de még mindig nem tudnám magamat rendesen megvédeni. Talán azért,mert én lány vagyok. Ha pedig a feket övre gondol,el kell hogy szomorítsak mindnekit,mert az öt év maximum,a 6 kyu-s(!) (zöld öv) szinthez elég. Hogyha normálisan nézzük,akkor valóban,egy 6 kyu-snak tökéletes az az öt év amit rá szán,hiszen vannak adott övek,ahol egy vagy két évet,sőt többet is kell várni. Ez feltétel hozzá,mert mondjuk egy barna öves,3.kyu-s vizsga anyagot nem tudsz elsajátítani mondjuk egy hónap alatt. Egyszerűen lehetetlenség! És ahhoz hogy tökéletesen tudd azt,amit tudnod kell,ahhoz szükséged van erre az xy mennyiségű időre.Mert nem csak a testet képzed,hanem a lelkedet is,és nagyon fontos,hogy teljesen készen állj rá-akár kudarc fog érni,akár siker.

"Ezt nem kell versenyszerűen csinálni, de érdemes részt venni a versenyeken: itt lehet "élesben" verekedni, és a bajnokságok rutint adnak, és segítenek abban, hogy megtanuljuk kezelni a stresszt."

Egy részben egyet értek,másban pedig ne. Igaz,hogy megtanuljuk kezelni a streszt. Ezért valóban érdemes eljárni versenyekre,és külön hozzá tenném,hogy nagyon sok jó emberrel meg lehet ismerekdni,akikkel lehet,hogy később felveszed a kapcsolatot,és egy szoros barátság jön létre. Viszont,lehet,hogy olyan kudarc élmény ér,amit sose fogsz rendesen kiheverni,vagy a becsületeden olyan folt esik,amit inkább meg sem történtnek vennél,ismerek oylan embereket,akik ez miatt hagyták abba a sportot. Én nem tartok vissza senkit a versenyektől,sőt,inkább biztatom őket,hogy menjenek el,de el kell fogadni,hogy mindig,örökösen lesz olyan,aki jobb nálunk.

Egyenlőre ennyit szerettem volna írni,remélem tudtam segíteni valamiben,és nem voltam túl unalmas. Holnap edzés beszámoló!

Mit szólsz hozzá?

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |